A gyöngyösi gimnázium az ország legrégebbi alapítású középiskolái közé tartozik. 1634-ben Gyöngyös város hatóságának - a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezésével - ismételten elõterjesztett kérésére Forró György jezsuita provinciális (szerzetesrendi tartományfõnök) Sztankovics János és Magdalenicz Tamás jezsuita pátereket Gyöngyösre rendelte, hogy szeptemberben megindítsák a gimnázium elsõ osztályának mûködését.
RÉSZLET A GYÖNGYÖSI GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ LEVELÉBÕL:
Fõtisztelendõ és becsületes Bíró Uraim az egész várossal és környékével együtt. Kívánok Istentõl kelmeteknek hazánk békessége után minden üdvösséges áldást Istentõl és egészséget. A Kelmetek kegyes kívánságát gyakorta forgatván szemem elõtt és magam indulatjából is viseltetvén szerzetünk fõfeladata szerint azon, a kelmetek földjén föltermett ifjaknak Isten szerint való nevelésére és tanítására, egy tudós mestert rendeltem kelmetek kezeibe, a mi magunk szerzetébõl, ki Páter Magdaleniczel együtt Gyöngyösön ez idén elkezdje az iskolában a tanítást. Datum Viennae okt. 2-án. (1634-ben) Kelmeteknek fejenkint Krisztusban szolgája, Forró György. A jezsuiták - kisebb, kényszerû megszakításokkal - a rend feloszlatásáig, 1773-ig mûködtették az iskolát. A rend 1751/52-ben új épületet emelt az iskola számára, amely 147 éven át adott helyet a gyöngyösi gimnazista diákoknak. (Az egyemeletes barokk épületben ma a város zeneiskolája mûködik.) 1776-tól - a város felkérésére - a Szent Ferenc-rend vállalta az oktatást. Ez az idõszak 122 évig tartott. A XIX. sz. végére az iskola iránti megnövekedett érdeklõdés és a korszerû tanügyi követelmények olyan mértékben növelték meg a fenntartás költségeit, hogy azt sem a ferencesek, sem a város nem tudta egyedül vállalni. 1898-ban a város polgármestere, Balogh Gyula és Francsics Norbert Budapest vidéki tankerületi királyi fõigazgató aláírták azt a szerzõdést, amely rendelkezett Gyöngyös város gimnáziumának státuszáról és további fenntartásáról. A megállapodás szerint a város a gimnáziumot állami kezelésbe adja, ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy az iskolának új épületet emel, azt állandóan jó karban tartja, bebútoroztatja, és a gimnázium fenntartásához hozzájárul. Ezzel szemben az államkincstár kötelezõleg kinyilatkoztatja, hogy a gyöngyösi hatosztályos gimnáziumot a törvényes képesítéssel bíró személyzettel együtt állami kezelésbe, illetõleg ellátásba veszi át, azt nyolcosztályossá fejleszti, s fõgimnáziumként fenntartja.
A gimnázium új épületét Rausher Miksa szombathelyi építész tervei alapján alig több mint egy esztendõ alatt felépítették és 1899 szeptemberében megkezdõdhetett az oktatás. Az 1908-ban Londonban megrendezett tanügyi világkiállításon a tervezõt - a termek célszerû kialakításáért és berendezéséért - díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki.
Wlassics Gyula akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a következõ szavakkal értékelte a gyöngyösi polgárok teljesítményét:
„Gyöngyös áldozatkészségében, amellyel a nagyarányú építkezéshez szükséges hatalmas kölcsön törlesztésének terhét magára vállalta, elment a végsõ határig, s a közmûvelõdés emelésére irányuló páratlan lelkességének tetõzése volt: az állami fõgimnázium kétemeletes palotájának felépítése" A gimnázium 1923-ban vette fel a kiváló törökverõ tábornok, országbíró (a nádor utáni legfõbb méltóság képviselõje) és barokk költõ
gróf Koháry István nevét, aki 1723-ban jelentõs összegû alapítványt hozott létre a gimnázium javára. 1955-ben az iskolát
Vak Bottyán János kuruc (a Rákóczi-szabadságharc katonája, híve) generálisról nevezték el, akit a gyöngyösi ferences templomban temették el. Mai nevét 1971-ben kapta az iskola
Berze Nagy János népmesekutató tudósról, aki maga is a gimnázium tanítványa volt 1889 és 1896 között.
Az iskola számos - késõbb országos hírûvé vált - szellemi kiválóságot nevelt. Közülük is kiemelkednek a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc ismert személyiségei: Bugát Pál orvos, természettudós, nyelvújító, a Magyar Természettudományi Társulat megalapítója (1803 és 1807 között volt a gimnázium növendéke); Bajza József költõ, kritikus, szerkesztõ, hírlapíró (1812-1817); az irodalmár Vachott testvérek, Vachott Sándor és Vahot Imre (1828-1831); és Török Ignác, az aradi vértanú tábornok (1809-1811).
A gimnázium tanáraira és tanulóifjúságára mindig jellemzõ volt a nyitottság és az új kezdeményezések iránti fogékonyság. A tanárok jelentõs szerepet játszottak a város szellemi és kulturális életének szervezésében, valamint Gyöngyös és a Mátravidék tudományos leírása és idegenforgalmi megismertetése érdekében. Az
elsõ GYÖNGYÖSI KALENDÁRIUMot is az állami fõgimnázium tanárai, Stiller János és Pásztor József adták ki 1909-ben. Az a szellemi kisugárzás, amellyel az iskola a város mûveltségének fenntartásához és továbbfejlesztéséhez hozzájárul, évszázadok óta változatlan, és központi helyet biztosít intézményünk számára a város életében.